Ovis napok, nátha

A pénteki ovink szuperül sikerült, nem hisztizett benn, nem volt rá semmi panasz, reggelizett és tízóraizott szépen, az ebédet meg repetával ette. :)
Megkérdezte Anni néni, hogy etetem e Szandit. ??? Etteni? Nem. Eszik ő maga. Mert hogy álítólag úgy evett, hogy a kanalat oldalról adta a szájába, nem szemből, és tiszta maszat lett. Tulajdonképp mióta, vagy nem sokkal azutántól eszik egyedül, mióta Ricsi megszületett.  Nem gondoltam eddig, hogy egy 3 évestől ez elvárható, illetve, hogy hogy eszik egy átlag 3 éves, hisz első gyerekem. Mást nem tudok, csak szólok neki, ha rosszul csinálja.
Mikor öltözködni kellet már csak dacolt, de nem volt hiszti.

Hétvégénk hosszú volt nekem is, gyerekeknek is, vasárnap megfázhattak, Ricsinek már aznap kijött.

Hétfőn mentünk oviba megint reggeleire, és ebéd után már hoztam is el. Rajzolt, gyurmázott, kirakózott és ragasztott egy pöttyös labdát. :) A rajzot és a labdát hazahozhattuk, feldátumoztam, és eltettem emlékbe :)

Kedden elkezdtünk készülődni, egészen az első köhögésig. Ami egész lentről ugatós köhögésnek tűnt. :( Ovi lefújva. Na azt a hisztit amit csapott, az megegyezik az első óvodai nap végén lévő "nem akarok hazamenni" hisztivel. Vagyis nem is hiszti volt az, hanem komolyan sírt, hogy ő oviba szeretne menni. Nem is tudom, hogy örüljek, hogy így kedveli, vagy sírjak, mert sajnálom, hogy nem mehet. Mikor el akartam indulni, hogy azért a cuccokkal beugrom, meg beszélni az óvónővel, ő ezt meglátta, és csak ordította, hogy "ne hagyj itt, veszem a cipőm!". :( ÚÚgy bevittem volna, de hát beteg. Mire hazaértem már megnyugodott, és megbeszéltük, hogy délután megyünk a doktor bácsihoz. Szeret a lelkem a dokihoz járni, nem csodálom, nagyon aranyos  és barátságos. Mindig kap matricát. Sőt, most egy hűtőmágnest is kapott, mert magától ment oda, hogy megnézze a torkát. :) Erigon-t és Fenistil cseppet írt fel. Azt mondta, ha szerdán nem lázasodik be, akkor már mehet csütörtökön, de szerintem azért nincs olyan jó állapotban, úgyhogy még marad :/ Remélem nem esik ki nagyon a beszoktatásból.

Gyűjtjük a gyógypuszikat, hogy mihamarabb mehessen újra, hogy ne legyen neki nagyon idegen megint az ovi! ;)

Beszoktatás, 2. felvonás

Ma.

Ma már ott kellett hagyjam azzal, ha gond lesz, majd hívnak, fél 12 felé menjek érte. Megbeszéltünk, hogy elemgyek vásárolni, meg főzök, aztán jövök érte, de szerintem nem is érdekelte igazán, persze mosolyogva bólogatott, csak hagyjam már játszani. :D
Hogy ne ezen agyaljak egész úton, felhívtam mindenkit, hogy beszéljek velük, aztán otthon a sógornőmmel (ő vigyázott addig Ricsire) El is ment sec perc alatt az idő, persze folyamatosan gondoltam rá, de nem idegeskedtem. A telefont térerőbiztos helyre, max hangerőre tettem, ha neadjisten mégis hívnának. :p
Mikor beértem, épp az udvaron voltak a faházikóban, mert esett az eső. Szandi meglátott, köszönni nem akart igazán, szaladt a homokozóba, hogy ő homokozik. Örülök nagyon, hogy nagyon tetszik neki, hamar beilleszkedik és nem olyan anyámasszony katonája, de azért mégis kicsit fájó... :( Elmesélte Ani néni, hogy nem volt vele gond, illetve ami gondnak számíthatna, az rá nem vonatkozik, mert akárhogy is nézzük, második, sőt pontosabban elsőre volt ott egyedül. Majd beletanul az ottani szabályokba. Most is megjegyezte, hogy nagyon eleven, rengeteg figyelmet igényel. Akaratos, és később csak ezzel lesz gond.
Majd bementünk, hogy akkor mi most megyünk haza, megint elkezdett sikítozni, öltöztetni nem is tudtam. :s Vagy 3szor jött oda az óvónéni, hogy beszéljen vele, holnap újra jöhet. De nem igen használt, végül egyik oldalon 3, másik oldalamon 2 óvónő nézte a hisztinket. :s Végül már (nem is értem hogy jött ez) az sírta, hogy puszit akar neki adni. :o Adott, és itt nyugodott meg. :)
Holnap már reggelire, fél 9ig kell beérjünk, és ha úgy gondolom -már ha addig nem hívnak-, maradhat ebédre. Igen, ezek után úgy gondolom megpróbálhatjuk.

Első nap az oviban

Az tegnap volt, csak hogy egy kép kijelölés miatt, az egész irományom odaveszett. :s
Kissé feszültek voltunk indulás előtt, de nem hittem, hogy gond lesz. Beértünk, és még cipőváltás előtt be akart már menni a csoportba. Átvettük, s míg én elpakoltam (kb. másfél perc) ő már játszott. :) Az óvónő mondta, hogy üljek le, és várjak. Én vártam.. De mire? Mert hogy fel sem tűnt neki, hogy ott vagyok, vagy elmentem, az tuti. Egyszer, mikor összetalálkozott a nézésünk (pontosan az övé az enyémmel, mert én folyton őt néztem) jött oda, hogy kérjen inni, de az utolsó szónál már indult is tovább a babaházakhoz. :D Aztán elmentek kezet mosni, pisilni, meg10óraiztak majd öltöztünk, és kimentünk az udvarra. Na neki sem kellett több, ahogy kiértünk betámadta a csúszdát, onnan a hitára, majd mászóka, majd megint csúszda, meg roller és mókuskerék, na szóval mindent élvezett, ott sem számított, hogy ott vagyok e. Amiért kicsit kényelmetlenül éreztem magam, de a lényeg, hogy ő jól érezte magát. :) Párszor rá kellett szólni, hogy oda ne menjen, ahova a nagyok, vagy olyat ne csináljon, de különösebb gond nem volt. Mondta az óvónő, hogy ő még a jobbik eset, mert van olyan gyerek, aki fél napot az anyja ölében tölti. Az udvari játszásunkhoz hozzáfűzte, hogy eleven.. Igen, ezt nem akartam hangsúlyozni, úgyis eleget fogja tapasztalni. :p Mikor indultunk be, hogy mi menjünk haza, ők meg készülődjenek az ebédhez, már megszeppent, hogy ő maradni AKAR. Magyarázkodni nem nagyon volt időm, de leginkább alkalmam, ugyanis egy szűk folyosón voltunk, ahol a gyerekek sikongattak, öltöztek, egymásra szóltak, ordibáltak, gondoltam majd kint, hazafelé megbeszéljük. De mikor már jöttem a csomaggal, hogy indulhatunk, ő veszett ordításba kezdett, hogy ő itt szeretne enni velük, és hogy ő had maradjon, és ő nem lesz rossz, és viselkedik. Szegénykém azt hitte azért kell mennünk mert rossz volt. :) A lényeg, hogy hazáig ölben ordítva hoztam.
Most akkor képekben:

Készülődés itthon

Az első játszás

Mókuskerekezés

Csúszdázás

Az egyik óvónénije

Státusz vizsgálat

Megkaptuk tegnap az orvosi papírt, hogy mehet oviba szerdától! :D
Ma voltunk a védőnőnél a 3 és a másfeles státuszon. :)
Szandi:

98 cm és 14,6 kg. Beszéde érthető, de hallható a cumizás. :( Le kéne szoknia/szoktatnom... A szemvizsgálatot meg kell pár hónap múlva ismételni, mert egyrészt nem volt türelme hozzá, másrészt az alakokkal gondban volt. Persze, mert vázlatot nem szoktam elétenni, de azért majd dolgozunk a problémán. Vérnyomása normális, tud féllábon állni, játszik szerepjátékot, na szóval minden stimmelt, és jó volt egyedül a fenti "gondok" adódtak.

Ricsi:

Na igen... nála nem tudtam adatokra figyelni, a kis-könyvbe meg nem írtuk bele... Ha legközelebb megyünk, beírjuk. Az biztos, hogy 12 kg ruhával együtt. Furcsállta a védőnő is, hogy másfél évesen még csak 9 foga van, na de előfordul az ilyen, mondotta... És az is előfordul, hogy felül csak 3 metsző fog van. Mert hogy Ricsinek csak 3 van, és a következő fogcsíra a szemfogé, és ha csak marad annyi rés, miután az is kijött, hogy elférjen mellette a 4. metsző, akkor meglesz a létszám.
Nem beszél, kivéve pár napja a "mama"-t, de persze ne aggódjak, mert az ő kisebbik fia is 3 évesen, mikor oviba ment kezdett el beszélni. Ok, kezdek beletörődni.. Elevenebb, mint Szandi volt már ennyi idősen, nagyot fordult a kocka. Eleinte azon büszkélkedtem, hogy milyen kiegyensúlyozott, nyugodt, türelmes baba, Szandi nem volt ilyen, és pont erre a korszakára higgadt le Szandi, mikorra Ricsi beindult. Furán vannak ezek a gyerekek összetéve. :)

Javulgatva, fog, beszéd

Igen, nem éppen volt jól Szandi. Vasárnap óta ment a hasa, és hétfő este óta hányt is. Hétfőn felhívtam a dokit, akkor mondott egy has fogót, amit harmadjára sem értettem tisztán a tér erő miatt. A patikában még csak a hangzása sem volt ismerős, úgyhogy adott smecta-t, ami semmire nem volt jó, ráadásul undorító egy szer. Állagra, szagra, de még ízre is mint a gipsz. (Igen kóstoltam már véletlen, vagyis beszippantottam. :)
Ezt szedtük még kedden, de miután semmilyen hatása nem volt, ráadásul akkorra már egyre gyakrabban is hányt (a napi vagy 15ször wczés után), szerdán felvittem dokihoz. Adott egy elég erős has fogót, vagyis csak neki, mert elvileg 5 éves kor alatt nem adható. -reasec-
Ez legalább segített. Nem részletezem, hogy milyen volt, a lényeg, hogy ma már nem is volt rosszul. :)
Ricsimnek jön a hányadik is? :P 9. foga!!! :D Kicsit aggódtam, mert fejből is tudom, hogy Szandinak másfél éves korára már sok foga volt. Utána néztem pontosan, 16 hónapos és két hetesen jött a 14. foga.
Szóval mostanában rosszul aludtunk mindannyian, hol a hányás-kakilás miatt, hol a felsírás miatt. :(
Ricsi megszólalni még mindig nem akar, tulajdonképpen mással hangzót, még jelzésre sem használ. Ha kér valamit, összecsukogatja ökölbe az ujjait, mintha integetne. Ha cumit, vagy enni kér, akkor a mutatóujját a szájába teszi, ha éhes közben azért ad ki valami olyasmi hangot, hogy "amm". Vagy mintha nagy levegőt szívna be. Meg is értem, hogy nem beszél, minek, ha a szülők anélkül is értik. :S
Ez kissé gonosz dolog tőlem, de azért is várom, hogy Szandi oviba menjen, hogy több időm lehessen Ricsivel foglalkozni, mert így most nem igen megy. Gyanítom azért nem beszél, mert nem tudok vele annyit foglalkozni, mint Szandival ennyi idősen. Ő ekkor már mondta, hogy aja (anya), béta (béka), pápá, apa, mama, baba, papa, Bi (Barbi a kishúgom), ninni (inni), néni, csi (bácsi). Nem jut most több az eszembe, de ez rengeteg!
 Szóval gyógyulgatunk és tanulgatunk szépen lassan. :)

Mert a vizet fel kell szippantanunk az orrunkkal... :D